Mi a kavitáció a szelepekben? Hogyan kell kezelnünk?

Mi a kavitáció és annak hatásaiSzelepekés felszerelés？

        A kavitáció olyan jelenség, amely akkor fordul elő, amikor a nyomás a folyadék gőznyomásának alá esik, ami gőzbuborékok képződéséhez vezet. Ezek a buborékok hevesen összeomlanak, amikor magasabb nyomású régiókba utaznak, intenzív sokkhullámokat, zajt és rezgést generálnak. A kavitáció jelentősen károsíthatja az ipari berendezéseket, különösen a szelepeket és a downstream csővezetékeket. A kavitáció elsődleges hatásai:

Zaj és rezgés: A gőzbuborékok összeomlása magas zajszintet és nagy amplitúdójú rezgést generál. Ezek a rezgések súlyos károkat okozhatnak a szelep alkatrészeiben, beleértve a rugókat, a vékony membránokat és a konzolos szerkezeteket. Ezek befolyásolhatják a műszereket, például a nyomásmérőket, az adókat, a hőelemeket, az áramlási mérőket és a mintavételi rendszereket.

Gyorsított kopás és korrózió: A kavitációból származó intenzív rezgések gyorsított kopáshoz és korrózióhoz vezethetnek. A fémfelületek elmerülhetnek, ami mikrohordozást és csiszoló oxidok képződését eredményezheti. Ez a folyamat felgyorsítja a szelepek, a szivattyúk, a ellenőrző szelepek és a forgó vagy csúszó mechanizmusok károsodását. A kavitáció feltörheti a szelep alkatrészeit és a csőfalakat, veszélyeztetve a rendszer integritását.

Szennyeződés: Azok az anyagok, amelyeket a kavitáció rontja, például fémrészecskék és korrozív kémiai vegyületek, szennyezik a folyadékot a cső belsejében. Ez különösen problematikus az egészségügyi vagy nagy tisztességű rendszerekben, ahol még a kisebb szennyeződés is jelentős következményekkel járhat.

Hogyan lehet megelőzni és enyhíteni a kavitációt？

Számos tervezési és operatív megközelítés segíthet megelőzni vagy enyhíteni a kavitációs károkat:

Szeleptervezési módosítások:

• Áramlás felosztás: Ha egy nagy áramlást több párhuzamos nyíláson keresztül kisebb áramlásokra osztunk, a kavitációs buborékok mérete csökkenthető. A kisebb buborékok kevesebb zajt okoznak, és kevesebb károkat okoznak.

• Szakaszos nyomásesés: Egy nagy nyomásesés helyett a szelepeket a nyomáscsökkentés többszázaival lehet megtervezni. Mindegyik szakasz fokozatosan csökkenti a nyomást, megakadályozva, hogy a folyadék elérje a gőznyomását, és ezáltal elkerülje a kavitációt.

Szelep elhelyezkedése és folyadékfeltételei:

• Magasabb nyomás a szelep bemeneti nyílásán: A vezérlőszelep elhelyezése, ahol a nyomás nagyobb (például tovább felfelé vagy alacsonyabb magasságban), megakadályozhatja a kavitációt azáltal, hogy a folyadék nyomását a gőznyomás fölött tartja.

• Alacsonyabb hőmérséklet: Bizonyos esetekben a folyadék hőmérsékletének (például hőcserélőben) történő szabályozása csökkentheti a gőznyomást, ezáltal csökkentve a kavitáció kockázatát.

Prediktív intézkedések: A szelepgyártók becsülhetik meg a kavitáció kockázatát a nyomásesés és a várt zajszint kiszámításával. Bizonyos küszöbértékek alatti zajszintet (például 80 dB, legfeljebb 3 hüvelyk, 95 dB a 16 hüvelyk és annál magasabb szelepeknél) biztonságosnak tekintik a kavitáció által kiváltott károsodás megakadályozása érdekében.

Ha érdekli a termékeink, kérjük, bármikor szabadon szerződjen el.

Ava Polaris

Email:Sales02@gntvalve.com

WhatsApp: +861896740566