2024-12-04
A kavitáció olyan jelenség, amely akkor fordul elő, amikor a nyomás a folyadék gőznyomása alá esik, és gőzbuborékok képződéséhez vezet. Ezek a buborékok hevesen összeomlanak, amikor nagyobb nyomású területekre utaznak, és intenzív lökéshullámokat, zajt és vibrációt keltenek. A kavitáció jelentősen károsíthatja az ipari berendezéseket, különösen a szelepeket és az alsó csőrendszereket. A kavitáció elsődleges hatásai a következők:
Zaj és vibráció: A gőzbuborékok összeomlása magas zajszintet és nagy amplitúdójú rezgéseket generál. Ezek a rezgések súlyos károsodást okozhatnak a szelepelemekben, beleértve a rugókat, vékony membránokat és konzolos szerkezeteket. Olyan eszközökre is hatással lehetnek, mint a nyomásmérők, adók, hőelemek, áramlásmérők és mintavevő rendszerek.
Gyorsított kopás és korrózió: A kavitációból származó intenzív rezgések gyorsuló kopáshoz és korrózióhoz vezethetnek. A fémfelületek erodálódhatnak, ami mikrokopáshoz és koptató oxidok képződéséhez vezethet. Ez a folyamat felgyorsítja a szelepek, szivattyúk, visszacsapó szelepek és minden forgó vagy csúszó mechanizmus károsodását. A kavitáció a szelepalkatrészeket és a csőfalakat is megrepedheti, ami veszélyezteti a rendszer integritását.
Szennyeződés: A kavitáció által erodált anyagok, például fémrészecskék és korrozív kémiai vegyületek szennyezhetik a cső belsejében lévő folyadékot. Ez különösen problémás egészségügyi vagy nagy tisztaságú rendszerekben, ahol még kisebb szennyeződés is jelentős következményekkel járhat.
Számos tervezési és üzemeltetési megközelítés segíthet megelőzni vagy enyhíteni a kavitációs károsodást:
Szelep kialakításának módosításai:
• Áramlásfelosztás: Ha egy nagy áramlást több párhuzamos nyíláson keresztül kisebb áramlásokra osztunk fel, a kavitációs buborékok mérete csökkenthető. A kisebb buborékok kevesebb zajt keltenek és kevesebb kárt okoznak.
• Fokozatos nyomásesés: Egyetlen nagy nyomásesés helyett a szelepek több fokozatú nyomáscsökkentéssel is tervezhetők. Mindegyik fokozat fokozatosan csökkenti a nyomást, megakadályozva, hogy a folyadék elérje gőznyomását, és így elkerülhető a kavitáció.
A szelep elhelyezkedése és a folyadék körülményei:
• Magasabb nyomás a szelep bemeneténél: Ha a vezérlőszelepet nagyobb nyomású helyre helyezi (pl. tovább áramlási irányban vagy alacsonyabban), megakadályozhatja a kavitációt azáltal, hogy a folyadék nyomását a gőznyomás felett tartja.
• Alsó hőmérséklet: Bizonyos esetekben a folyadék hőmérsékletének szabályozása (pl. hőcserélőben) csökkentheti a gőznyomást, ezáltal csökkentve a kavitáció kockázatát.
Előrejelző intézkedések: A szelepgyártók a nyomásesés és a várható zajszint kiszámításával megbecsülhetik a kavitáció kockázatát. Bizonyos küszöbértékek alatti zajszint (pl. 80 dB 3 hüvelykes szelepeknél, 95 dB 16 hüvelykes és nagyobb szelepeknél) biztonságosnak tekinthető a kavitáció okozta károsodások megelőzésére.
Ha érdekli termékeink, kérem, bármikor szabadon szerződtessen ~
Victor feng
E: victor@gntvalve.com
Whatsapp: +86 18159365159